|
|
Post by gergoagore on Sept 24, 2004 14:03:36 GMT -5
Programozás különbözõ nyelveken (mielött bárki tévedésbe esne a HTML NEM programnyelv  . |
|
|
|
Post by gergoagore on Sept 24, 2004 14:09:54 GMT -5
Itt a legfrissebb programom, ami a suliba kell (házi feladat). Program letöltése Mérete: 8 kb. (még 1x köszönet Rolcsitának a segítségért  ) |
|
|
|
Post by rolcsita on Sept 24, 2004 15:39:06 GMT -5
Szivesen! |
|
|
|
Post by bm4 on Sept 24, 2004 17:35:32 GMT -5
De az! Dokumentumprogramozási nyelv.
|
|
|
|
Post by gergoagore on Sept 25, 2004 1:39:51 GMT -5
De az! Dokumentumprogramozási nyelv. e107.hu-n találtam egy jó megfogalmazást : " ...a HTML az NEM programnyelv, hanem leírónyelv (HyperText Markup Language), tehát aki abban "programoz", az nagyon ügyes, de másoljon már ide nekem egyetlen ciklust vagy feltételes elágazást... (megj.: a Javascript nem játszik, mert az nem HTML) " Na bm4, kezdhetsz gondolkodni, hogy melyik ciklust vagy feltételes elágazást másold be ide!   |
|
|
|
Post by bm4 on Sept 25, 2004 9:29:22 GMT -5
Szegény!... Feltételes elégazás: Ha pl. egy legördülõ menünél megadom, hogy melyik legyen az alapértelmezett: Mert ezt úgy értelmezi a rendszer, hogy ha OPTION -ban van egy SELECTED akkor azt kiválasztja, ha nincs, akkor nem! Meggyõzõdésem, hogy a HTML-ben, meg a többi dokumentumnyelvben van a legnagyobb jövõ. Stabilabb, mint bármi más. |
|
|
|
Post by bm4 on Sept 25, 2004 9:41:05 GMT -5
Szerintem programnyelv. A böngészõ értelmezõjét lehet vele manipulálni, meg persze a látogatóét, a felhasználóét, és a kettõt együtt. Bizonyos egyszerû szerkezetek, amelyek egyéb nyelvekben megvannak, hiányoznak nekem, és hiába a Java, és nem találom egyszerûnek. Jó lenne, ha kényelmesen lehetne változókat használni, az adatszerkezetet, és a beviteli mezõket, választható lehetõségeket olyan olvasható formában programozni, mint a HTML vagy a BASIC. Ennek a hiánya miatt van a HTML - Java hibrid, ami nem igazán egyszerû, de még ott van a Java applet, ami komplett beszarás. De néha nagyon jó, fõleg a sebesség miatt. Sok a hibalehetõsége. A scriptet jobban szeretem, csak alig ismerem. Basicben, Prologban többet programoztam, Pascalban, C-ben, Forth-ban kevesebbet, míg assemblyben vagy gépikódban szinte semmit, ezeket nem szerettem. Érdekes, hogy a lapjaimmal való munka inkább az alacsonyszintû programozásra emlékeztet, amit pedig - mint mondtam - nem szerettem. Talán ez így, összerakósgatósan még mindig ésszerûbb, egyszerûbb nekem, mint az ass. És most már azt is látom tutira, hogy akinek van kellõ ideje, az a lehetõ legtöbbet a HTML-bõl közvetlenül szöveges szerkesztéssel hoz ki. superlink.try.hu/vagy w3.netelek.hu/miki2/superlink.html |
|
|
|
Post by gergoagore on Sept 25, 2004 11:18:10 GMT -5
Én nem értek egyet azzal, amit írtál.
A HTML-ben szerintem sokkal kevesebb a lehetõség bonyolult megoldások alkalmazására, mivel nincsenek meg a megfelelõ eszközök (talán ezért is vannak ezek a Java-s meg Falsh-es megoldások a weblapoknál, de még nem is említettem sok formátumot).
Te is írtad, hogy: "Bizonyos egyszerû szerkezetek, amelyek egyéb nyelvekben megvannak, hiányoznak". A html nem programnyelv, csomó dolog nincs benne, ami csökkenti a különbözõ (viszonylag egyszerû) feladatok megoldásának lehetõségét.
HTML-ben nem lehet programot irni, HTML-ben dokumentumot lehet formázni, es lehetõség van a hypertextesítésre.
HTML-nek nem lehet adatot „küldeni”, mivel az csak egy adatleíró nyelv, nem programnyelv.
Amit írtál elágazást, azért az nem egészen olyan, amilyet kellett volna. Itt egy teljes pascalos példa a felételes elágazásra, írtad, hogy programoztál pascalban, tehát számodra biztosan nem lesz új:
program sakk;
uses crt;
const szin1:byte=0;
szin2:byte=7;
var sor,oszlop,szin,i,j:byte;
begin
textmode(3);
textbackground(red);
clrscr;
szin:=szin1;
textbackground(szin);
for sor:=10 to 17 do
begin
if szin=szin1 then szin:=szin2
else szin:=szin1;
textbackground(szin);
i:=0;
for oszlop:=20 to 27 do
begin
gotoxy(oszlop+2*i,sor);
write(' ');
if szin=szin1 then szin:=szin2
else szin:=szin1;
textbackground(szin);
i:=i+1;
end;
end;
readln;
end.
{remélem nem hibáztam :-) }
|
|
|
|
Post by bm4 on Sept 25, 2004 18:02:44 GMT -5
"A HTML-ben szerintem sokkal kevesebb a lehetõség bonyolult megoldások alkalmazására" Ma azt írtad, bonyolódik az új lapom is. Akkor mégis csak lehet... Nekem a dokumentumprogramozás jobban bejön, sokkal több ember ismer meg a révén, mintha debilis demóprogramokat írnék, pl. reflexidőmérőt, vagy soha semmire nem használatos adatbázisokat stb. |
|
|
|
Post by rolcsita on Sept 25, 2004 23:45:24 GMT -5
Nem folyok bele a vitátokba, mert nem tudok pontosat a html-rõl (programnyelv? nem programnyelv?). Inkább a Gergõ programjáról pár szót: itt bizony jól belemásztatok a tutiba egybõl. Egy rendezést kellett írnod, anélkül, hogy bármi alapismereted lett volna a rendezések fajtáiról. Mi ezt egy fél évig tanultuk a fõiskolán algoritmusokból. Továbbra is azt tudom tanácsolni, hogy a számaidat egy tömbbe töltsd fel. Ennek így semmi értelme, három számnál több esetén már rendkivúl bonyolult lesz a kódod, áttekinthetetlen, éppen ezért az esetleges hibáknál nehezen javítható. Meg persze éppen az ilyen esetekre találták ki a tömböt, mint adatszerkezetet...  Ha mg nem foglalkoztatok a tömbökkel, akkor viszont nagy baromság volt ilyen feladatot adni. Ez igy kulimunka, nem gondolkodásra tanít, egy kis szar feladathoz rengeteg erõforrást felhasznál. Kis Bill Gates-eket nevelnek ezzel, neki mindegy egyedül, hogy az kész programja mennyire erõforrásigényes, mennyi idõ alatt fut le (idõbonyolultság) és mekkora tárhelyet foglal el (tárbonyolultság). Tököm kivan az ilyenktõl...  |
|
|
|
Post by gergoagore on Sept 26, 2004 2:47:24 GMT -5
Tanultuk a tömböt, de ezt még inkább csak így simán csináltam meg, esetleg még ha lesz kedvem, megpróbálom megcsinálni tömbbel is, de nem hiszem, hogy lesz. Még nem egészen világos ez a tömbös megoldás számomra.  |
|
|
|
Post by bm4 on Sept 26, 2004 18:04:52 GMT -5
Ha a Bill Gates-ek ennyibõl kijönnének!... ;D
|
|
|
|
Post by gergoagore on Sept 27, 2004 7:03:08 GMT -5
Szerintem már nem Bill Gates a fõ irányadó a windows programozásában, tehát nem õ találja ki a megoldást a különbözõ dolgokra. Vagy szerintetek ez másként van?
|
|
